Módszertani fejlesztések

A VEKOP-8.6.3-16-2017-00006 azonosítószámú projekt Cselekvési tervében kiemelt célkitűzésként szerepel a BKSZC KIP módszertani központtá történő fejlesztése.

A pályázatban kiemelt szerepe van a módszertani megújulásnak a lemorzsolódás csökkentésének érdekében. Centrumunk már a pályázat elindítása előtt is elkötelezett volt ez irányban, 2016 tavaszán és őszén a BKSZC 11 tagintézményének pedagógusai részt vettek a módszertani továbbképzésen, mely során tagintézményben dolgozó összes pedagógus elsajátította a komplex instrukciós módszer alapelveit, illetve mentori segítséggel megtanulták alkalmazni a módszert. Minden tagintézmény létrehozta a módszertani munkaközösséget, melynek elsődleges feladata a KIP (Komplex Instrukciós Program) középiskolai adaptálása volt.

A BKSZC-ben a 2018/2019. tanév első felében már két KIP minősített iskola volt: BKSZC Pogány Frigyes Szakgimnáziuma, illetve a BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. A KIP módszertani központ létrehozásában a pályázat kezdetén e két iskola tanáraira hárult nagyobb feladat és felelősség, mellettük fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a BKSZC Újbudai Szakiskolája, a BKSZC Erzsébet Királyné Szépészeti Szakgimnáziuma és a BKSZC Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziuma, mert ezen iskolák módszertani közössége kiemelkedően elkötelezett volt a KIP-módszer mellett.

A lemorzsolódást csökkentő módszertani megújulás legfőbb kulcsa az alkalmazott jó gyakorlataink megosztása a BKSZC-n belül és kívül is. Fontosnak tartottuk, hogy felfrissítsük és megerősítsük kollégáink tudását a komplex instrukciós módszer alkalmazásáról, illetve új tanárokat vonjunk be. Ennek lett kiemelt eszköze a KIP-es bemutató órák szervezése és megtartása.

KIP-es bemutató órák szervezése

A KIP-es bemutató tanárok feladatai közé tartozott kéthavonta 6 KIP-es vázlat elkészítése és a külső szakmai szakértő ellenőrzése után a kialakított drive felületre való feltöltése, a bemutató órák megtartása, illetve a short form filmek felvételében való közreműködés. Mindez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy a tanárok körülbelül 3 hetente tartanak bemutató órákat a pályázat folyamán. A pontos beosztást, menetrendet a KIP-koordinátorok segítségével osztottuk meg, az ő kiemelt feladatuk, hogy ezekről az időpontokról tájékoztassák a kollégáikat és lehetőség szerint delegáljanak intézményenként legalább egy fő látogatót.

A bemutató órákat 2018 novemberétől tartották a tanárok, magas színvonalú munkájuk eredményeképpen már a 2018/2019-es tanévben két BKSZC tagintézmény is elnyerte a minősített KIP-es iskola címét: a BKSZC Erzsébet Királyné Szépészeti Szakgimnáziuma és a BKSZC Újbudai Szakiskolája.

A bemutató órákra azonban nem csak a BKSZC pedagógusait invitáltuk, hanem igyekeztünk külsős látogatókat is szervezni, pl. az ELTE tanár szakos hallgatóit, illetve meghirdettük óráinkat és fogadtunk hospitálókat az Őszi Pedagógia Napok keretében, nyílt órákat tartottunk a jövendőbeli és jelenlegi tanulóink szülei számára, illetve kapcsolatot alakítottunk ki az Eszterházy Károly Egyetemmel, általuk is szép számmal érkeztek hozzánk a KIP-módszer iránt érdeklődő pedagógusok.

Mentorálási rendszer működtetése

A pályázat során négy mentort is tudunk biztosítani a BKSZC tagintézményeinek. A mentori rendszer fő célja, hogy tapasztalataival, gyakorlati útmutatásával segítse és támogassa a tagintézmények KIP-et vállaló pedagógusait. A mentorok havonta egy alkalommal hospitálnak, emellett óravázlatokat ellenőriznek, és segítséget nyújtnak szóban és elektronikus levélben problémák esetén minden KIP-módszert alkalmazó pedagógusnak, akik havi egy óravázlatot kötelezően elküldenek részükre. Általános tapasztalat, hogy a mentorok nagyon szoros és gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a hozzájuk tartozó iskolákkal.

A pályázat során a KIP-hez köthető adminisztratív, szervezési, kapcsolattartási feladatokat a KIP-koordinátorok látták el. A 2018/2019-es tanévben elsősorban a bemutató órák meghirdetésében volt a legnagyobb szerepük, illetve az iskolához tartozó mentorral való kapcsolattartás, a mentoráláshoz kapcsolódó órák szervezése rótt rájuk nagyobb feladatot. A 2019/2020-as tanév folyamán emellett részt vettek a tagintézmények saját módszertani fejlesztési tervének elkészítésében, tanulmányozták a pályázat révén elkészült tananyagokat, és a tagintézményükben is adaptálható segédleteket meg is ismertették a pedagógusokkal.

Tananyagfejlesztés

A pályázatban hatvan darab alapkompetenciákat fejlesztő tananyag elkészítését vállaltuk. Kidolgoztuk a tananyagfejlesztésre jelentkezés feltételeit, tartalmi és formai követelményeit, meghatároztuk, hogy a fejlesztendő tananyag tanári segédlet legyen. Azt is szorgalmaztuk, hogy az utolsó óra lehetőleg KIP-es összefoglalás legyen. Az utolsó mellékletnek összefoglaló-ellenőrző feladatsort (számonkérést) kértünk, javítókulccsal, pontozással együtt.

A tananyagfejlesztés négy körben zajlott, a külső szakértővel szorosan együttműködve ellenőriztük, hogy az elkészült tananyagok megfeleljenek a komplex instrukciós módszer elveinek, majd a szakmai lektorok jóváhagyása után váltak elérhetővé az iskoláink számára.

Módszertani kisfilmek készítése

A pályázat során vállat feladataink közül a legnagyobb a short form filmek felvételének megszervezése és kivitelezése volt. A felvételekre 2019 november és december hónapjában került sor. A felvételek zökkenőmentesen zajlottak, a kollégák igyekeztek a legtökéletesebb órákat megtartani. A pedagógusok és a gyerekek sem színészek, a felvett órák mindegyik a valóságot tükrözte vissza, amelyekből tanulni lehet. A munka során folyamatosan egyeztettünk a projektmenedzserrel, a filmes szakemberekkel és a külső szakértővel.

A felvett bemutató órák következő egységeire helyezzük a hangsúlyt: ráhangolás, csoportmunka folyamatának bemutatása, csoportbeszámolók, egyéni munka, egyéni beszámolók és a személyre szabott dicséret. Be kívántuk mutatni, hogyan épül fel és hogyan működik egy komplex instrukciós módszer szerint szervezett tanítási óra. A filmek témakörönként ugyanazzal a narrációval kezdődnek – ebben nagy segítségünkre volt a külső szakértő, Dr. K. Nagy Emese –, melynek célja, hogy a módszerrel ismerkedő, vagy tudását felfrissítő kolléga megértse, illetve megjegyezze, hogy az egyes szakaszoknak milyen szerepe van egy KIP-es óra felépítésében.

A KIP-koordinátorok feladata a 2020/2021-es tanévtől, hogy munkaközösségi értekezleteken, kisebb csoportokban megismerjék a filmek tartalmát és közös beszélgetéssel mélyítsék a kollégák komplex instrukciós módszerről szerzett tudását. Az új kollégák esetében a filmek nagy segítséget jelenthetnek abban, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék a módszert.

A kisfilmeket itt tekintheti meg.

Módszertani fejlesztési tervek összeállítása, megvalósítása

A KIP-koordinátorok aktívan közreműködtek a módszertani fejlesztési tervek elkészítésében is. 2019 tavaszán a külső szakértő ellátogatott a BKSZC tagintézményeibe, hogy elkészítse a módszertani helyzetértékelés dokumentumait. A látogatás célja a pedagógusok módszertani támogatása volt, ehhez volt szükséges, hogy felmérje az egyes iskolák erősségeit és gyengeségeit, fejlesztési lehetőségeit. Minden iskolában legalább három órát tekintett meg a külső szakértő: egy hagyományosabb keretek között szervezett, egy komplex instrukciós program módszerét alkalmazó, illetve egy alapkompetenciákat fejlesztő felzárkóztató foglalkozást. A felzárkóztató foglalkozásokon részt vevő diákok a GINOP-pályázat során kidolgozott mérések eredményei alapján kerültek ki. A látottak alapján, illetve a vezetőséggel, a KIP-koordinátorral való egyeztetés után készítette el a tagintézményi helyzetértékelést, melyre a módszertani fejlesztési terveknek épülniük kellett az iskola saját intézkedési tervével összhangban.

A 2019/2020-as tanév félév első felében a KIP-koordinátorok részt vettek a tagintézmények saját módszertani tervének elkészítésében, szorosan együttműködve a vezetőséggel, az iskolai koordinátorral és a külső szakértővel. A külső és belső szakértők által összeállított szempontsor szerint összeállították az egyes tagintézmények módszertani fejlesztési tervét, melyben szerepel, hogy a helyzetértékelésre és a tagintézményi intézkedési tervre építve milyen céljaik, feladataik vannak és mindezt milyen eszközökkel, milyen módszerekkel érhetik el. Az elkészült módszertani fejlesztési terveket többször is ellenőrizte a külső szakértő, majd pedig a pályázati elemek tekintetében a belső szakértői csoport munkatársai is átnézték, így születtek meg a végső dokumentumok, amelyeket a tagintézmények felhasználtak szabályozó dokumentumaik felülvizsgálata, majd megújítása során.

2020 tavaszára terveztük a külső szakértő újabb látogatását a tagintézményekbe, amely a COVID-19 okozta járványhelyzet miatt a 2020/2021-es tanévre ütemeződött át. E látogatások igazolták, hogy a kért és vállalt módszertani fejlesztések eredménye már tapasztalható volt a tagintézményekben.

A pályázat során a szakmai ellenőrzésre, hospitálásokra is nagy hangsúlyt fektettünk. 2019-től folyamatosan minden BKSZC tagintézményben hospitáltunk, hogy ellenőrizzük és ezzel is segítsük a szakmai munkát. A látogatásokon a KIP módszertani vezetőjén kívül minden alkalommal részt vesz a projektmenedzser, a szakmai vezető és a külső monitoring szakembere is. Ezen alkalmakkor megtekintettük a KIP-et alkalmazó tanárok egy-egy óráját, lehetőség szerint a mentorok, és a tagintézménytől függően a bemutató tanárok munkáját, illetve felzárkóztató foglalkozáson is hospitáltunk. A látogatások általános tapasztalata, hogy a tagintézmények nagyon sokat dolgoztak a VEKOP-8-6.3-16-2017-00006 számú pályázat sikeres megvalósításáért.